Varga Bálint győzött a profi-amatőrön!
( Nem barokk, nem rokokó, hanem R-e-n-e-sz-á-n-sz! Ne habozz már annyit, hanem nevezz be!)
Jobb és baloldalon a harmadik helyezett Bróda Richárd és Szőke Balázs, kupával a kezében a bajnok Varga Bálint, míg mellette balra az ezüst érmes Pfiegel Ádám.
Negyedik állomását rendeztük meg a profi-amatőrként ismertté vált Reneszánsz Kupa versenysorozatnak, de úgyis mondhatnánk, hogy összesen már négy téglát vertünk ki az amatőrök és professzionális játékosok között húzódó falból. Úgy tűnik, egyszer majd a berlini fal sorsára fog jutni ez a monstrum is.
Nem kellett közvélemény kutatást tartani arról, hogy jól érezték-e magukat a résztvevő játékosok. Kialakulóban van körülöttünk egy teniszért elkötelezett társaság, akiknek folyamatosan van megbeszélni valójuk egymással. Társalognak, játékot elemeznek, ugratják egymást, egyszóval, barátkoznak. Igazi élénk klubhangulat alakult ki vasárnap az Europe Tennis Center pályáin. Ennek kapcsán meg kell gyorsan jegyeznünk, hogy nagyon előnyös dolog az, amikor egy effajta szép reményű verseny nem kieséses rendszerű. Mindenki min. 3 mérkőzést játszhatott, így amellett, hogy egy esetlegesen elpuskázott mérkőzés után még maradt lehetősége javítani, alkalom nyílt a teniszbarátságok ápolására is. Szintén pozitív visszajelzéseket kaptunk arra vonatkozóan, hogy a csoport második helyezettek is tovább jutnak. Ezúton is köszönjük a dicséreteket, amelyekhez gyorsan és meggyőződéssel tesszük hozzá, hogy versenysorozatunk mindig a teniszről szól majd és továbbra is arra fogunk törekedni, hogy a résztvevők a lehető legtovább püfölhessék a sárga gumi labdát.
A csoportmérkőzések színvonalas és izgalmas csatákat hoztak. Megfigyelhető tendencia, hogy a versenyre visszatérő játékosok egyre meggyőzőbb teljesítményt nyújtanak. Szemmel látható javulás látható pl. Városi Ferenc, Vincze Tamás és a nap hőseként reneszánsz történelmet író Pfiegel Ádám ütéseiben.
A csoport meccsek közül külön ki kell emelnünk Farkas Zoltán és Bálint Ádám küzdelmét, ahol a nívós amatőr tenisz minden szépségét és rafinériáját megcsodálhattuk. Zoltán konok támadójátékkal rukkolt elő, míg Ádám szívós védekezéssel és jól időzített ellencsapásokkal igyekezett hatástalanítani ellenfele határozott ütéseit. Energia pusztító hosszú labdamenetekben gyönyörködhettünk, majd – mint az lenni szokott- valamelyik irányba el kellett mozdulnia az összecsapásnak.. Ezúttal Zoltán győzött, de Bálint Ádám is méltán lehet büszke a teljesítményéra
Nyolc közé jutottak: Papp Márk, Bróda Richárd, Varga Bálint, Szőke Balázs, Szőke István, Farkas Zoltán, Városi Ferenc, Pfiegel Ádám.
A hajrá szakaszban Pfiegel Ádám játékát kell méltatnunk. Ádám hétről-hétre egyre meggyőzőbb játékkal rukkol elő.. Ütései technikailag jól kivitelezettek és az esetek többségében az alapvonal előtt csapódnak be következetes kíméletlenséggel. Tanulmányt lehetett volna írni a Bróda Richárd elleni kiegyensúlyozott játékáról. Ki nem kényszerített hibával nagyon ritkán ajándékozta meg ellenfelét, kitartó ütéseivel viszont eredményesen őrölte fel az egyébként mesterkezű Ricsit.
A döntő kísértetiesen hasonlított az előző három végjátékra. Ezen a hétvégén is az a játékos került a dobogó legtetejére, aki fizikailag jobb állapotban volt. Pfiegel Ádám előző mérkőzésein mutatott kiváló játékából elfogytak a kilojuleok, az addig megszokott pontos ütések energia hiányossá fogyatkoztak. A másik térfélen vitézkedő Varga Bálint ezzel szemben jól sáfárkodott erejével.. A döntőre is maradt még annyi kitartása, hogy gyilkos tenyereseivel felpuhítsa ellenfele játékát és a legfontosabb pillanatokban felül kerekedjen.
Összegzésként mindössze annyit, hogy a profi-amatőr versenysorozat immáron negyed ízben is bizonyította, hogy nem hamvában holt ötlet összehozni a különböző tudás szinteket.
Versenyünkre továbbra is várjuk szeretettel a fiatalokat, az „öregeket”, a hölgyeket, az urakat, a jobb kezeseket, a bal kezeseket, egyszóval mindenkit, aki örömét leli ebben a csodálatos sportban!